Tényő felől indulva alig hagyjuk el a községet és az erdészeti üzemi út jobb oldalán található a forrás. A forrásfoglaláson a következő felirat áll:
„Árpád-kút Helyreállította a Ravazdi Erdészet Anno 2003”
A helyi legenda szerint Árpád vezér 903-ban ivott a forrás vizéből.
Bővebben
A Pannonhalmi hármas halom legdélibb magaslatán (257 m) a Kisalföldi Erdőgazdaság 1991-92-ben építtetett kilátót, melyet Boldog Mórról neveztek el. A faszerkezet 2012-re korhadásnak indult, életveszélyessé vált, ezért le kellett bontani.
Az új kilátót a Pannonhalmi Főapátság közelmúltban épült modern épületeihez illő stílusban, Benes Gábor vezető tervező irányítása alatt Kakas Bea, Horváthné Korinek Judit és Nagy András építészek tervezték. Az eredetinél négy méterrel magasabb, 18 méteres építmény 2012. augusztus 20-án lett átadva a nagyközönségnek.
Bővebben
Pannonhalmán, a Boldog Mór Kilátó közvetlen szomszédságában található különleges építményünk, mely a környező domborzatnak köszönhetően hosszan benyúlik a fák fölé. Legkülső pontján közel 15 m választ el bennünket a talajszinttől, ahonnét már megfigyelhető a fák lombozatában zajló élet. Mindemellett csodálatos panoráma tárul a szemünk elé, hiszen nem csak az apátság monumentális épületegyüttesét, hanem a Pannonhalmi-dombság jó részét is megfigyelhetjük innét madártávlatból.
Ha felülről szemléljük, látható a létesítmény jellegzetes hal formája, mely régi, mély jelentéstartalommal bíró keresztény szimbólum.
A Ravazdi Erdészeti Múzeumot 1997-ben hozták létre a Ravazdi Erdei Iskolához kapcsolódóan. 2012-ben az erdei iskola felújítása során a múzeumot is átalakították, modernizálták. A fontosabb régi emlékek megőrzése mellett, hangsúlyos szerepet kapott az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenységek időben és témában tág bemutatása is.
Bővebben
Az 1990-ben, az egykori főerdészi lak helyén létesült vadászház mellett található. Felirata: "Aki utánam akar jönni, vegye föl keresztjét és kövessen engem" Máté 16,24 Állíttatta méltóságos Kreusz Krizosztom Sz. Mártoni Főapát Úr 1877-ben.
A keresztet a Főapátsággal közösen az erdészet 1994-ben restauráltatta, a közelben pedig pihenőhely került kialakításra.
Bővebben
A Sokorói-dombság egyik legmagasabb pontján, Győrújbarát és Nyúl községek határán, a 313 méter magas Lilahegy tetején épült. Az építmény földmérési célokat szolgáló mérőpontot rejt, e fölé 1977-ben építettek egy vasbeton mérőtornyot, hogy lehetővé tegyék a messziről való iránymérést. Ezt az ormótlan vasbeton tornyot úgy alakították át kilátóvá, hogy róla továbbra is végezhetők geodéziai mérések. A vasbeton palást faburkolatot kapott, a környék 15 legfontosabb fafajának anyagából. A felhasznált fafajokról tájékoztató táblákon olvashatnak rövid ismertetőt a látogatók.
Igazi erőnlétet próbára tevő feladat eljutni a kilátó talppontjához, de onnan már nagyon kényelmes lépcsősor vezet fel a 14 méter magasságban levő csúcspontra, ahonnan páratlan kilátás nyílik a környező tájra. Pannonhalma, a Bakony vonulatai, a Gerecse ormai, a Csallóköz, a Soproni hegység és az Alpok csúcsai keretezik a látóhatárt.
A Ravazdi Méhészeti Gyűjteménynek egy muzeális értékekkel bíró, hazai viszonylatban egyedülállónak számító méhesház ad otthont, melyet Pintér Éva Mosonmagyaróváron élő festőművész adományozott 2016-ban a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.-nek.
Bővebben
A ravazdi erdőtömbben, a róla elnevezett emlékmű-lénián található. Egyidős az Imre-hegyi emlékoszloppal. A második világháború alatt, a front átvonulásakor egy szovjet harckocsi szétlőtte a talapzatát, de a mészkőhasáb épen maradt, amelyet az erdőgazdaság 1993-ban visszaállított.
Bővebben
Az erdészet feletti dombon, a Szent Villebeld templomrom szomszédságában, a Kisalföldi Erdőgazdaság 2006-ban építtette fából a Sólymos Szilveszter bencés szerzetesről elnevezett kilátót. A kilátóból csodálatos kilátás nyílik Ravazd községre, a Pannonhalmi épületegyüttesre és a Bakony vonulatára.
Bővebben
A hegy onnan kapta a nevét, hogy Szent Istvánt és fiát, Imre herceget itt fogadták a szerzetesek, amikor az apátságba látogattak.
Bővebben
Szent Villebald (Vilibald) angol származású bencés szerzetes volt a 8. században. Tiszteletére a 11. században építettek templomot Ravazdon, az erdészet mögött keletre fekvő dombon.
A dombon többször folyt régészeti kutatás, azonban az itt rejlő emlékeket a teljesség igényével még ez idáig nem kutatták fel.
Bővebben
A millecentenáriumi ünnepségsorozathoz kapcsolódva, a ravazdi erdőtömbben található Vadalmási ház közelében állították fel ezt az emlékművet.
Felirata: "A honfoglalás 1100. és a Magyar Állam alapításának 1000. évfordulóján állította a Kisalföldi Erdőgazdaság Rt. Ravazdi Erdészete 1996"
Bővebben
Made with Mobirise website themes